2003-ban derült ki betegségem, amit azonnal el is kezdtek kezelni kemoterápiával. A kezelések 2004 nyaráig tartottak. Visszagondolva nagyon hamar eltelt ez az idő. A kórházban nagyon sok lehetőség adódott arra, hogy az ember soha ne unatkozzon. A nővérek is kedvesek voltak, mindig, mindenben segítettek. A hajam természetesen nekem is kihullott, ami időközben annyira megtetszett, hogy azóta sem növesztettem dús hajkoronát. A kemoterápia után még várt rám egy nagyobb műtét, majd egy őssejt átültetés. Szeptemberben már haza is engedtek, így otthon gyógyulhattam, erősödhettem tovább. 2007-ig még pár kisebb műtétem volt. Nekem egy kicsit halasztanom kellett a középiskolában, de az akkor megismert osztálytársakkal a mai napig segítjük egymást az egyetemen. Ugyanis 2010-ben felvételt nyertem a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol gépészmérnöki tanulmányaimat folytatom. Mára már semmilyen gyógyszert nem kell szednem, így néha azt is elfelejtem, hogy valaha beteg voltam.
Sok sikert és kitartást kívánok!